Nemzetközi Nőnap

A rendszerváltás előtt a Nemzetközi Nőnap az egyik legfontosabb állami ünnepek egyike volt. "Balos" jellege miatt azonban napjainkra egykori fénye alaposan elhalványult. Megemlékezünk róla, de nem szeretjük, mert kínos dolgokra emlékeztet(ne).

Arra, hogy a nők megbecsült tagjai a társadalomnak, egyenrangúak a férfiakkal, s ugyanazokat a jogokat élvezik, mint az erősebb nem tagjai.

Clara Zetkin német politikusnő a századelőn legalábbis így gondolta, amikor agitálni kezdett a nők jogainak elismertetése érdekében. 1910-ben Kopenhágában, a szocialista nők nemzetközi kongresszusán sikerült is elfogadtatnia a javaslatát, s így kilencven évvel ezelőtt, 1911-ben Németországban, Ausztriában, Svájcban és Dániában már megünnepelték az első Nemzetközi Nőnapot.1921 óta pedig március 8. a Nemzetközi Nőnap hivatalos időpontja.

S hogy miért éppen március 8-a?

1977-ben ezt a dátumot az ENSZ is elismerte, arra emlékezve, hogy 1857. március 8-án New Yorkban textilmunkásnők tüntettek az utcán a jogaikat követelve, 1917. március 8-án pedig pétervári munkásnők szerveztek tüntetést, amely később az orosz forradalom kirobbanásához vezetett.

A nők tehát nemcsak a huszadik században, de már a múlt század közepétől harcoltak az egyenjoguságuk kivívásáért, s a fejlett világban - papíron - nincs is ezzel azegyenjogusággal gond, a valóságban viszont annál több. Magyarországon sincs túl sok okunk a büszkélkedésre: mert lehet/ne/ sorolni a kétségtelen eredményeket, de nézzünk csak szét a parlament soraiban, az igazgatói, a vezetői székekben, az otthoni háztartásokban vagy éppen a kereseti borítékokban. Csaknem egy évszázad elteltével valóban "működik"ez a nehezen megszerzett, kivívott, megadott egyenjogúság?

Hmmmm!

Régebben hivatalosan a Nemzetközi Nőnapon a "papírformát" demonstrálták, mert a szocialista államnak jó alkalom volt, hogy bizonygathassa, igenis megbecsüli a nőket. Még Nőtanács is képviselte az érdekeiket. Pontosan úgy, ahogy a Hazafias Népfront a dolgozó tömegekét...

Ma már mindez történelem. S nem tartozik annak dicsőséges lapjai közé. A nőket jobbára akkor is a férfiak "képviselték", s nincs ez ma se másként. Annyi a különbség, hogy az egykori elvtársi, össznépi, "musz" feladat helyett most ki-ki egy szál virággal, egy csokor hóvirággal vagy egy kis ajándékkal köszönti kolléganőjét, esetleg barátnőjét, kedvesét, feleségét. Ha egyáltalán köszönti...Úgyhogy becsüljük meg az ilyen gesztusokat, mert valószínűleg a 21.században is szükség lesz rájuk a "nemek háborújában" a feltehetően elhúzódó harc alatt.

(forrás: http://www.she.hu)